Ugrás a tartalomhoz

Ernest Lawrence

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernest Lawrence
SzületettErnest Orlando Lawrence
1901. augusztus 8.[1][2][3][4][5]
Canton[6][7][8]
Elhunyt1958. augusztus 27. (57 évesen)[9][10][11][12][1]
Palo Alto[13][14][15][16]
Állampolgárságaamerikai[17][18][19]
HázastársaMary K. Blumer
Foglalkozása
  • fizikus
  • magfizikus
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Hughes-érem (1937)
  • Elliott Cresson-emlékérem (1937)[20]
  • Comstock Prize in Physics (1938)[21]
  • fizikai Nobel-díj (1939, 148 822 kr)[22][23]
  • Dennis Gabor Medal and Prize (1940)[24]
  • Holley Medal (1942)[25]
  • Silliman Memorial Lectures (1945)
  • William Procter Prize for Scientific Achievement (1951)[26]
  • Faraday Medal (1952)
  • Enrico Fermi-díj (ciklotron, 1957)[27]
  • Sylvanus Thayer Award (1958)
  • National Inventors Hall of Fame (1982)[28]
SírhelyeChapel of Memories Columbarium and Mausoleum[29]
Ernest Lawrence aláírása
Ernest Lawrence aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Lawrence témájú médiaállományokat.
Ernest O. Lawrence baloldalt, mellette Fermi és Rabi
Oppenheimer, Fermi és Lawrence (balról jobbra)

Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8. – Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert. (Kevésbé ismert, hogy a ciklotron elvét Gaál Sándor magyar fizikus fedezte fel elsőként, majd azt – ugyancsak Lawrence előtt – először Szilárd Leó szabadalmaztatta.)

Pályája legnagyobb részében Berkeleyben, a Kaliforniai Egyetem fizika professzora volt. 1939-ben kapott fizikai Nobel-díjat a ciklotron feltalálása és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el laurenciumnak.

A második világháború idején Lawrence nagy hévvel vett részt az atomfegyver kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az uránizotópok szétválasztásához (szeparációjához).

1958 júliusában Eisenhower elnök Genfbe küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyver-kísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később Palo Altóban meghalt.

Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot (ez lett Teller Ede laboratóriuma) és a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumot.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  2. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  3. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  4. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
  5. ↑ "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia.
  6. ↑ "Award ceremony speech". nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2021. január 30..
  7. ↑ "connection.ebscohost.com/tag/HICKOK%252C%2BWild%2BBill%252C%2B1837-1876".
  8. ↑ "prezi.com/2nudtny9p4vc/south-dakota/".
  9. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лоуренс Эрнест Орландо, 2015. szeptember 27.
  10. ↑ "www.britannica.com/EBchecked/topic/332920/Ernest-Orlando-Lawrence".
  11. ↑ "www.nndb.com/company/251/000044119/".
  12. ↑ "www.brainyquote.com/quotes/authors/e/ernest_lawrence.html".
  13. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28.
  14. ↑ "Ernest Lawrence". nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2021. január 30..
  15. ↑ "www.atomicheritage.org/mediawiki/index.php/Ernest_O._Lawrence".
  16. ↑ "www.atomicarchive.com/Bios/Lawrence.shtml".
  17. ↑ "cyclotron". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven).
  18. ↑ "Plutonium: The scary element that helps probe space's secrets". 2014. szeptember 20.
  19. ↑ "www.facebook.com/eet.div.lbnl/posts/913320572062733".
  20. ↑ "www.fi.edu/en/laureates/ernest-o-lawrence".
  21. ↑ "About the Comstock Prize in Physics". Nemzeti Tudományos Akadémia (USA). Hozzáférés: 2018. október 7..
  22. ↑ "The Nobel Prize in Physics 1939". nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2021. január 30..
  23. ↑ "Table showing prize amounts" (PDF) (angol nyelven). Nobel Alapítvány. 2019. április. Hozzáférés: 2021-01-30. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  24. ↑ "www.iop.org/about/awards/silver-subject-medals/dennis-gabor-medal-and-prize-recipients".
  25. ↑ "www.asme.org/about-asme/honors-awards/achievement-awards/holley-medal".
  26. ↑ "www.sigmaxi.org/programs/prizes-awards/william-procter".
  27. ↑ "science.osti.gov/fermi/Award-Laureates".
  28. ↑ "National Inventors Hall of Fame".
  29. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 30..

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ernest_Lawrence&oldid=28763961”